Ismét nem hozott döntést Marosvásárhely tanácsa a Calarasilor utca, volt Kossuth és az Antonescu sétány nevének megváltoztatásáról. A vásárhelyiek évek óta kérik, hogy az egykori Kossuth Lajos utca kapja vissza eredeti nevét, az Antonescu sétányt pedig, nevezzék át Vársétánynak. Haller István, a Pro Európa Liga Emberjogi Irodájának vezetője kifejtette, felháborító és törvénybe ütköző, ami Marosvásárhelyen történik. „Három éve meg kellett volna történnie az utcanévcserének, de máig késik. Annak idején, amikor kormányhatározatban tiltották meg a háborús bűnösök kultuszát, ami a NATO-tagság egyik alapfeltétele volt, a Wass Albert-szobrokat azonnal leparancsolták, a köztudottan háborús bűnös Antonescu nevét azonban még mindig viseli Vásárhely egyik utcája” – nyilatkozta Haller, hozzátéve, hogy amennyiben a jövő héten sem szavazzák meg a névváltoztatást, bepereli a tanácsot. /Szucher Ervin: Elhalasztották a szavazást a névváltoztatásról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./ Kossuth Lajos „gyilkos és nemzetközi terrorista” – állítja közleményében több román marosvásárhelyi egyesület, tiltakozva az ellen, hogy a Kossuth Lajos utca legyen. Vasile T. Suciu, a Cultul Eroilor Egyesület elnöke kifejtette, mindaddig, amíg Kossuth negyvenezer ártatlan román lemészárlásáért felelős, nem szabad róla utcát elnevezni. A négy román egyesület a Ion Antonescu sétány nevének a megváltoztatásával sem ért egyet. /Antal Erika : Román egyesületek tiltakoznak a Kossuth elnevezés ellen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./
2005. november 8.
Törvénytelenül járt el a Maros megyei sorozóközpont, amikor a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium diákjai számára olyan kérdőíveket küldött ki, amelyeken etnikai és vallási hovatartozásukat is be kellett jelölniük, Georgeta Basarabescu, az országos adatvédelmi hivatal munkatársa közölte a Krónikával. Mint ismeretes, október végén tanáraik olyan kérdőívek kitöltésére kérték a Bolyai diákjait, amelyekben szerepelt a nemzetiségi és vallási hovatartozást firtató rovat is. Mivel a kérdőívekről hiányzott az adatgyűjtő intézmény neve és célja, több diák és szülő megtagadta a nyomtatvány kitöltését, a Pro Europa Liga emberjogi hivatalának munkatársa, Haller István pedig tiltakozást juttatott el az ombudsmani hivatalba. Az ombudsmani intézményben megdöbbentek a hír hallatán. /Szucher Ervin: Törvénytelen adatgyűjtés a Bolyai-gimnáziumban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./
2005. november 10.
A Pro Europa Liga megállapította, hogy az utóbbi időben Romániában egyre erősödik a xenofóbia, neofasiszta szervezetek működnek szabadon, háborús bűnösök kultusza erősödik, s Marosvásárhelyen több mint egy évtizedes küzdelem kellett ahhoz, hogy az Antonescu sétány nevét megváltoztassák, nyilatkozta Haller István. A Kristályéjszaka emlékét felidéző gyásznapon Marosvásárhelyen kiemelték: a 7500, Marosvásárhelyről és környékéről lágerekbe hurcolt zsidó közül 5943 soha nem tért vissza. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere szerint valótlan Haller azon állítása, hogy az erdélyi magyar fiatalok körében terjedőben lennének az antiszemita eszmék. „A Pro Europa Ligának nem azzal kellene foglalkoznia, hogy összeugrassza a kisebbségeket, hanem a román nacionalizmus ellen kellene felemelnie a hangját” – szögezte le a polgármester. /Bögözi Attila, Salamon Márton László: Élő figyelmeztetés a Kristályéjszaka – az antiszemitizmus terjedését látja a PEL. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2005. november 10.
Jelen van-e valamilyen formában az antiszemitizmus az erdélyi magyar közösségben? – tette fel a kérdést a lap munkatársa, Salamon Márton László. Haller István, a marosvásárhelyi emberjogi szervezet vezetőjének kijelentése valós helyzetre világít rá: az erdélyi magyar és főleg a székelyföldi fiatalság körében gyúlékony talajra találnak egyes magyarországi tűzcsiholók. „A másfél milliós erdélyi magyarság egy viszonylag önálló, valódi kis társadalom. És – mint ilyennek – megvan a maga társadalmi rétegződése. /Salamon Márton László: Öntudat és bűntudat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2006. január 17.
Romániában, a számos törvényes rendelkezés ellenére, mind a közigazgatásban, mind az igazságszolgáltatásban, az oktatásban és a munkapiacon még jelentős megkülönböztetéseket lehet tapasztalni a nemzeti kisebbségekkel szemben. A sztereotípiák elsősorban a romákat érintik, de az ukránok, tatárok és a magyarok esetében is kimutatható a hátrányos nézőpont – derült ki azon a kerekasztal-megbeszélésen, amelyet január 16-án szervezett Kolozsváron a Román Akadémiai Társaság, illetve a marosvásárhelyi Pro Európa Liga. Eckstein-Kovács Péter szenátor a kisebbségi törvény megszületését és szenátusi vesszőfutását ecsetelte, utalva annak várható jövőjére is. A Pro Európa Ligát képviselő Haller István a romániai kisebbségek helyzetéről, a megkülönböztetésekről szóló legutóbbi tanulmányok eredményét foglalta össze. Az oktatásban, hiába ad a törvény lehetőséget az anyanyelvi oktatásra, ha mind a tanerő, mind a tankönyvek tekintetében jelentős a hiány. Ennek hatása kimutatható a felsőfokú oktatásban részesült kisebbségiek csökkent részarányában. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Még mindig erőteljes a diszkrimináció. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./
2006. április 4.
Az Európai Emberjogi Bíróság (CEDO) 2005. július 12-én határozott a „Moldovan és mások Románia ellen” (a hadrévi eset néven is ismert) ügyben. A fellebbezések megtárgyalását követően a határozat 2005. november 30-án végleges maradt. Ennek ellenére, máig sem tették közzé Románia Hivatalos Közlönyében, ami akadályozza a Legfelsőbb Törvényszék végleges döntésének a végrehajtását. A Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetője, Haller István közleménye szerint 2005 augusztusában a Külügyminisztérium tájékoztatást küldött a Marosludasi Bírósághoz, arra biztatva, hogy adjon helyt az emberölésben és gyújtogatásban résztvevők által a végrehajtás ellen benyújtott óvásnak, aminek a következményében a pert az Európai Emberjogi Bíróság döntésének Hivatalos Közlönyben való megjelenéséig halaszthatják. Románia mindmáig nem hajtotta végre az előző döntést sem (2005. július 5.) a „Hadrév-ügyben”, amely arra kötelezte Románia kormányát, hogy Hadréven és Maros megyében egész sor programot hajtson végre. /(m.e.): A PEL emberjogi irodája elítéli a román hatóságok magatartását. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./
2006. április 6.
Az 1990-es marosvásárhelyi események kapcsán perújrafelvételt kért az Igazságügyi Minisztériumtól a Pro Európa Liga emberjogi szervezet, mivel azt gyanítják, hogy összefüggés van a véres konfliktus és a Román Hírszerző Szolgálat megalakulása között. Haller István, a marosvásárhelyi székhelyű szervezet emberjogi irodájának a vezetője a kezdeményezést azzal indokolta, hogy egyes szemtanúk elmondták, a véres konfliktust megelőző napokban Virgil Magureanu, az események után frissen létrehozott Román Hírszerző Szolgálat igazgatója Marosvásárhelyen járt. A történtek kiprovokálásának feltételezését az is bizonyítja, hogy a Görgény-völgyéből március 19-én buszokkal hoztak be a városba románokat. Ők szétverték az RMDSZ helyei szervezetének székházát, és a többtucatnyi személlyel együtt oda bezárkózott Sütő Andrást súlyosan bántalmazták. A történtek után a román igazságszolgáltatás csak magyar és roma nemzetiségű személyeket ítélt el. /B. T.: Perújrafelvételt kérnek az 1990-es etnikai konfliktus ügyében. A véres események kapcsolatba hozhatók a titkosszolgálat létrehozásával. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
2006. június 8.
A Pro Európa Liga két társelnöke, Smaranda Enache és Haller István elégedetlenségüket fejezték ki, amiért a főügyészség helyi szintre „passzolta” át az 1990 márciusi marosvásárhelyi véres események kérdésének megoldását. Elmondták: az a tény, hogy a főügyészség kérésüket a marosvásárhelyi bíróság mellett működő ügyészséghez küldte, az igazság kiderítésére tett kérésük visszautasítását jelenti. A ligánál olyan személyek jelentkeznek, akiknek rokonai haltak meg, és akik 16 éve várják, hogy megtudják: mindezért kiket terhel a felelősség. /Elégedetlen a Pro Európa Liga. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
2006. június 14.
A rendőrség inkompetenciájáról és visszaéléseiről a sepsiszentgyörgyi Európai Idő című hetilap elkobzása kapcsán a Pro Európa Liga PEL a nemzetközi intézményekhez fordul – jelentette ki a Smaranda Enache, a PEL társelnöke és Haller István, a szervezet emberjogi irodájának vezetője. Köztudott, hogy a hetilap összes aznapi számát összeszedte március 8-án a rendőrség. A Liga azonnal értesítette a sajtót és a Sajtómonitorizáló Ügynökséget, amely közleményt adott ki az ügyben. Erre, ugyanaznap délután a megyei rendőrség alkalmazottjai visszavitték az újságárusokhoz a korábban elkobzott lapokat. A PEL magyarázatot kért a megyei rendőrségtől, amelyre az egy keltezés és iktatószám nélküli választ küldött március 21-én, de a PEL által felvetett problémákra nem adott választ. A megyei rendőrparancsnok azt válaszolta, hogy azért volt szükség az összes lapszám begyűjtésére, mert „a sajtóterméket bizonyítéknak akarták felhasználni egy bűnügyi perben” A rendőrség precedens nélküli akcióját visszaélésnek, cenzúrának nevezték, amely ártott a rendőrség imázsának. A Liga felkérte a Közigazgatási és Belügyminisztériumot, indítson kivizsgálást az ügyben, ez azonban ahelyett, hogy elindította volna a kivizsgálást, a PEL kérését az Országos Rendőrparancsnoksághoz továbbította. A rendőrség válaszában a megyei rendőrség válaszát kiegészítette: azért szedték össze az újságokat, hogy „lássák mekkora a terjesztettsége”. Ez a válasz, jelentette ki Smaranda Enache, újabb bizonyítéka a rendőrség inkompetenciájának. /(mózes): A Pro Európa Liga tájékoztatja a nemzetközi intézményeket. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./
2006. szeptember 7.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) besúgóinak listáját kéri a Pro Europa Liga – jelentette be Smaranda Enache, a szervezet társelnöke, aki a SRI-hez fordult, hogy saját jelenkori dossziéjáról is tudomást szerezzen. Az SRI azonban titkosnak minősítette a kért információkat. Ezek után Smaranda Enache nem tudhatta meg, hogy megfigyelés alatt áll-e vagy sem, illetve telefonját lehallgatják-e. Szerinte nem elegendő, hogy a politikum által létrehozott átvilágítótestület – teljesen szubjektív és szelektív módon – mindössze a szekus besúgók nevét hozza nyilvánosságra. A liga vezetője hangsúlyozta, hogy az átvilágítóbizottság tagjainak egyénre szabott döntéseket kellene hozniuk. „Szervezetünk határozottan visszautasítja a kollektív bűnösség elvét. Mindenkit külön, de azonos szabályok szerint kellene vizsgálni” – vélekedett Smaranda Enache. A Pro Europa Liga társelnöke szerint a volt szekusoktól és besúgóktól meg kell vonni a több tíz millió lejes nyugdíjat, az adókedvezményeket, az állami kitüntetéseket. Smaranda Enache megerősítette Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd felvetését, miszerint a romániai magyar kisebbség tagjait fokozottan figyelte a Szekuritáté. „A hatalom úgy tekintett a magyar kisebbségre, mint valami belső ellenségre, akit tanácsos ellenőrzés alatt tartani” – fejtette ki a szervezet társelnöke, aki ezzel magyarázza a magyar nemzetiségű besúgók meglehetősen magas arányát. Törvénytelen és fölösleges adatgyűjtést végez a Védelmi Minisztérium – állítja Haller István, a Pro Europa Liga keretében működő Emberjogvédelmi Iroda vezetője. A hatóságok olyan kérdőív kitöltésére kötelezik a sorozásra behívott, a katonai kötelezettség alól már mentesült fiatalokat, melyben az általános adatokon kívül személyes kérdésre is kíváncsiak. Ilyen például az a kérdés, amely az illető külföldi tartózkodásainak dátumát és célját firtatja. /Szucher Ervin: Smaranda Enache: adják ki a SRI besúgóit is. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./
2007. február 8.
A népszavazás, a közmeghallgatás és a közvélemény-kutatás keverékének tartja a székelyföldi belső referendumot a Pro Europa Liga. Az emberjogvédelmi iroda vezetője, Haller István szerint a Székely Nemzeti Tanács autonómiaügyben indított kezdeményezésének nincs semmiféle jogi értéke. A liga elnöke, Smaranda Enache hozzátette, hogy az urnával házalók akaratukon kívül is befolyásolják az autonómia jogosságáról kérdezett személyeket. Enache viszont elismerte, hogy politikai nyomás következtében az SZNT-nek nem volt más választása, ami megfogalmazása szerint így is egy teljesen demokratikus kezdeményezésnek tekinthető. A liga elnöke példaként Dél-Tirol függetlenítési folyamatát említette, melyre a közös Európában került sor. A többségében németek lakta terület az autonómia kiharcolása után Olaszország egyik legszegényebb régiójából virágzó térséggé vált. /Szucher Ervin: PEL: jogilag értéktelen autonómiareferendum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./
2007. február 15.
A Pro Európa Liga közleményben adott hangot aggodalmának Traian Basescu elnöknek a székelyföldi referendumokkal kapcsolatos retorikája miatt. Különösen az „erővel” való fellépés fenyegető hangneme zavarja az emberjogi szervezet társelnökét, Smaranda Enachét és Haller Istvánt, az emberjogi iroda igazgatóját. Emlékeztették az államfőt, hogy minden román állampolgár elnöke, tehát a Maros, Hargita és Kovászna megyékben élő székelyeké is, illetve, hogy az alkotmány értelmében kötelessége közvetíteni az állami intézmények és a Székelyföld lakói között. Ugyanakkor arra is felkérik, hogy „tartózkodjék a fenyegetésektől, amikor Románia állampolgárai alapvető alkotmányos szabadságjogaikat gyakorolják”. Az emberjogi szakemberek aggodalmuknak adtak hangot a Babes-Bolyai Egyetem két magyar tanárának elbocsátása miatt, akik csupán alkotmányos jogukat gyakorolták, mely jog akkor is érvényes, ha „ellentmond a többségi véleménynek vagy az egyetem hivatalos stratégiájának”. Az, hogy az RMDSZ kormányon van és a kisebbségek képviselve vannak a parlamentben, nem zárja ki annak szükségességét, hogy ilyen nagyszámú etnikai, vallási, nyelvi kisebbség számára létrehozzanak egy Kisebbségi Intézetet. /Mózes Edith: A PEL felkéri Traian Basescut, tartózkodjék a fenyegetésektől. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./
2007. március 15.
Hiába tiltja a törvény a háborús bűnösök kultuszának ápolását, Marosvásárhely polgármesteri hivatala még mindig Antonescu nevét használja a vár melletti sétány megnevezésére – figyelmeztet a marosvásárhelyi Pro Europa Liga emberjogi civil szervezet. Haller István, hozzátéve, bűnvádi panaszt tesznek Dorin Florea polgármester ellen. Az utca nevének megváltoztatására évekkel ezelőtt hozott határozatot a városi tanács. Ennek ellenére folyamatosan jelennek meg a Dorin Florea polgármester nevével jegyzett hirdetések, amelyekben következetesen a háborús bűnös román személyiség nevét használják. Smaranda Enache, az emberjogi szervezet társelnöke elmondta, több alkalommal is figyelmeztették a város elöljáróját a törvénytelenségre. Egy alkalommal Florea válaszolt is, sajnálatát fejezte ki, és azt mondta, tévedésről van szó csupán. Idén március 13-án viszont a Cuvantul Liber című román nyelvű Maros megyei napilapban egy újabb újsághirdetés jelent meg, amelyet szintén Dorin Florea írt alá. A hirdetésben a város lakosságát, illetve az érintett utca lakóit a lomtalanítás időpontjáról tájékoztatják, az utcát pedig a háborús bűnös Ion Antonescu marsall nevével közlik. A Pro Europa Liga az Európai Néppárthoz is küldünk levelet, tekintve. A Pro Europa Liga egyúttal az 1990 márciusi események újravizsgálását is kéri Laura Codruta Kövesi főügyésztől, mivel mai napig nem derült fény a megmozdulás mögött állók kilétére. A PEL tizenhét év alatt eddig valamennyi főügyészhez fordult már ugyanezzel a kéréssel. /Antal Erika: Háborús bűnös utcája. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./
2007. április 13.
Haller Istvánt, a Pro Europa Liga emberjogi irodájának vezetőjét nemrég az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetőségi tagjának jelölték. Hallert több mint harminc civil szervezet jelölte, köztük az Igazságügyi Forrásközpont, az Accept, a Romani Criss, a román Helsinki Bizottság és más olyan civil szervezetek, amelyek egyrészt emberjogvédelemmel. Haller elmondta, hogy ez nagy változást jelent életében, hiszen Marosvásárhelyről Bukarestbe kell költöznie és meg kell szoknia, hogy az állami szférában fog dolgozni. /Hatékonyan a diszkrimináció ellen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./
2007. augusztus 24.
Haller István, a Diszkriminációellenes Tanács tagja, romaszakértő emlékeztetett, a miniszterelnök kimondta, hogy a romák bűnözők. A romák jó ideje a hazai és nemzetközi figyelem középpontjában állnak. Szófiában roma rendbontó csapatok szálltak szembe a lakosokkal és a karhatalommal. Véletlenek egybeeséséről van szó, mondta Haller, a felsorolt eseményekhez hasonlóak előfordultak korábban is. Mintegy két évvel ezelőtt volt egy roma-felkelés Szlovákiában. A hetvenes évektől ismeretesek azok a németországi esetek, amelyekben török bevándorlókat gyújtottak fel, az utóbbi években Franciaországban arabok estek lángok áldozatává. Romániában 1989. decemberétől 1993. szeptemberéig – a hatóságok cinkosságával – több mint harminc településen lincseltek meg romákat és gyújtották fel házaikat. Székelyföld sem volt kivétel. Augusztus 23-án reggel az egyik demokratikus hangvételű tévéadóban húsz percen át csak roma bűnözésről beszéltek. Romániát romaügyben nem csak a pogromok miatt ítélte el többször is a strasbourgi székhelyű Európai Emberjogi Bíróság, hanem egy ügyben azért is, mert egy roma fiatalt bűnözőként mutattak be a televízióban, pedig ártatlanul tartotta fogva a rendőrség. A romák nem vádolhatók amiatt, hogy meglincselik vagy felgyújtják őket. Egy bűncselekmény elkövetésével csak azok vádolhatók, akik azt elkövették, illetőleg a hatóságok, ha szemet hunynak és nem oldják meg a jelentett bűncselekményeket. Haller István Apácáról kifejtette: vannak személyek, akik loptak a mezőn. Ez bűncselekmény. Másrészt vannak, akik önmaguk próbáltak igazságot szolgáltatni. Ez is bűncselekmény. A román nyelvű sajtó igazolásként tekint erre az ügyre. Az eset azt mutatja, hogy nem csak román intoleranciáról lehet beszélni. /Ágoston Hugó: Hatósági közöny és önbíráskodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./
2008. július 11.
A tusnádfürdői EU-tábor megalakulásakor (még a csatlakozás előtt), azt a célt tűzte ki, hogy aktuális EU-s témákat visz terítékre és közéleti politikusok, szakemberek segítségével. Az idei, immár ötödik tábor jelszavai: nyitottság, partnerség, szakmaiság. A főbb témák: környezetvédelem, fiatalok az EU-ban, kultúrák közötti párbeszéd, kampánystratégiák. Az előadások aktuális politikai témák is terítékre kerültek, mindenekelőtt az RMDSZ és MPP közötti erőviszony. /Tötszegi Orsolya: Tusnádfürdői EU-tábor – hagyományosan modernül. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./ Az EU-tábor harmadik napját a kultúrák közötti párbeszédnek szentelték. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint a legfrissebb statisztikák szerint Románia azon uniós tagállamok közé tartozik, amelyben jól működnek a diszkriminációra vonatkozó jogszabályok. „Véleményem szerint Romániában a legnagyobb problémát jelenleg a roma közösség diszkriminációja jelenti" – jelentette ki Asztalos. Haller István, a Diszkriminációellenes Tanács munkatársa az interetnikus konfliktusokról tartott előadásában elmondta: nem beszélhetünk az etnikai ellentétek megoldásáról mindaddig, amíg a különböző közösségeknek nem sikerül elfogadniuk egymás viselkedési attitűdjeit. /Kultúrák közötti párbeszéd. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./
2008. július 30.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetőségének tagja, Haller István államtitkár korábban több éven keresztül a marosvásárhelyi Pro Europa Liga emberjogi munkatársaként dolgozott. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tanács első vidéki kirendeltsége Marosvásárhelyen működik. Jelenleg az irodában még nem működik a telefon, a számítógép is igen kezdetleges. Az irodának jelenleg Daniela Vaidas fiatal jogász személyében egyetlen munkatársa van. „Az iroda három fő funkciója: fogadja azokat a személyeket, akik úgy érzik, hogy bármilyen szempontból hátrányos megkülönböztetésben részesültek, szakszerű tanácsokat ad, ezenkívül az igazságszolgáltatási szervek előtt képviseli az országos tanácsot, ugyanakkor részt vesz a különböző ügyek felderítésében, dokumentálásában” – fejtette ki Haller. Igen nehéz székhelyhez jutni. Marosvásárhelyen a megyei tanács és a prefektúra nemleges választ adott a CNCD helyiségigényére. Eddig a legtöbb panasz a munkáltatók ellen fogalmazódott meg. Nemrég Haller István egy panasz kapcsán felvetette: az uniós előírásoknak megfelelően a romániai magyar pácienseknek joguk van ahhoz, hogy anyanyelvükön tárgyaljanak az orvosokkal. Erre hivatkozva, a Krónika arra volt kíváncsi: az iroda munkatársa ért-e magyarul. Egyelőre egyetlen személy dolgozik itt, aki nem beszél magyarul, de amikor a második munkatársat is felvesznek, megoldódik ez a probléma. /Máthé Éva: Erdélyi panasziroda. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./ Két hónapos működése alatt alig harminc-negyven személy fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanács Marosvásárhelyen nyitott területi irodájához. Sokan nem tudnak az iroda létezéséről. A panaszosokat több alkalommal zárt ajtó fogadta, az iroda alkalmazottja, Daniela Vaidas jogász elismerte, hogy nem tartotta tiszteletben a munkaidőt. /Menyhárt Borbála: Kevesen tudnak a diszkriminációellenes irodáról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./
2008. augusztus 8.
Haller István államtitkár, az Országos Diszkriminációellenes Tanács /CNCD/ vezetőségi tagja elmondta, a Pro Europa Liga /PEL/ lapjánál, a Gazeta de Muresnél dolgozott, s amikor 1993-ban az megszűnt, akkor létesült az emberjogi iroda, s oda került. Tizenhat évet dolgozott folyamatosan a PEL-nél. A kilencvenes évek végén több civil szervezet összefogott egy diszkriminációellenes törvény létrehozásáért. A PEL is közöttük volt. 2000-ben lépett életbe a törvény, s utána kialakult egy civil szervezeti csoport, amely a jogszabály folyamatos jobbításával foglalkozott. 2006 októberében végül sikerült a törvényt olyan szintre hozni, amely már kompatibilis az uniós elvárásokkal. Haller István folyamatosan bírálta a CNCD munkáját. Most hogy a szervezet vezetőségi tagja lett, szeretne új munkastílust meghonosítani. Próbálja betartani a törvénynek azt az előírását, hogy 90 nap alatt meg kell oldani az eseteket. Ösztönzésére létrehozták a marosvásárhelyi irodát. A romániai törvények tiltják a gyűlöletbeszédet, valamint a totalitárius rendszerek szimbólumainak a használatát, azonban ezt a törvényt nem alkalmazzák. Eddig egyetlen brassói személy ellen indult eljárás, náci szimbólumok használatáért. Első fokon elítélték, másodfokon felmentették. Jelenleg szélsőjobboldali szervezetek Romániában, a Legionárius Mozgalom és az Új Jobboldal, amelyek ellen eljárást kellene indítani. A PEL-től folyamatosan feljelentéseket küldtek ezek ellen, de választ nem kaptak. Haller István kijelentette: a magyar ajkú állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy az orvosokkal anyanyelvükön értekezhessenek, ezt intézményi szinten meg kell oldani. Amikor megszületett a romániai romastratégia, a kormány egyetlen lejt sem rendelt a program mögé. Az EU-tól azonban Románia elvárja, hogy pénzelje a roma programokat. Haller István /sz. Marosvásárhely, 1962. aug. 7./ Kolozsváron szerzett geológusi képesítést. 1990-től a marosvásárhelyi Új Élet utódjánál, az Erdélyi Figyelőnél újságíróskodott, utána a Pro Europa Ligához (PEL) került, az emberjogi irodát vezette. /Máthé Éva: Robbanásveszélyes megkülönböztetés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./
2008. október 3.
Bukaresti munkahelyén kezdett éhségsztrájkba október 2-án Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tagja. Gesztusával a strasbourgi emberjogi bíróság döntéseit semmibe vevő román kormány ellen kíván tiltakozni. Haller még június folyamán bejelentette, amennyiben a Tariceanu-kabinet figyelmen kívül hagyja a strasbourgi döntéseket, szeptember elsejétől tiltakozóakcióba kezd. A kormány ugyanis három olyan végleges ítélet végrehajtásától tekintett el, amely roma közösségeket érint. /Szucher Ervin: Éhségsztrájkba lépett Haller. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./
2008. október 4.
Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagja bejelentette, abbahagyja az éhségsztrájkot, ha a kormány kiutalja a házak újjáépítésére és a munkahelyek létrehozására a pénzt a hadrévi projektből. Abban az esetben is felhagy az éhségsztrájkkal, ha az Európa Tanács megbünteti Romániát, mert nem tett eleget az Európai Emberi Jogi Bíróság határozatának. Haller István október 2-án éhségsztrájkba kezdett, mivel elégedetlen a kormány hozzáállásával a hadrévi ügy kapcsán, és azzal vádolja a kormányt, hogy hazudott az Európai Emberi Jogi Bíróságnak. /Haller felhagy az éhségsztrájkkal, ha az ET megbünteti Romániát. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2008. október 6.
Ötödik napja éhségsztrájkol Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tagja – a testület elnöke, Asztalos Csaba szerint fölöslegesen. A Pro Európa Liga korábbi vezetője az ellen tiltakozik, hogy a kormány semmibe veszi a strasbourgi emberjogi bíróság (CEDO) döntéseit. „Haller éhségsztrájkja egy olcsó, téves kezdeményezés, államtitkárként összeférhetetlen a tisztsége az ilyen jellegű fesztiválozással. Ha nem ért egyet valamivel először mondjon le, akkor éhségsztrájkoljon. Ezzel csak rontja az intézmény imidzsét, a civil szférát is kompromittálja – jelentette ki Asztalos. Szerinte a kormány megtette a lépések, ami miatt Haller tiltakozik. Haller ezt másképp tudja. Szerinte a kormány ez idáig semmit nem hajtott végre az emberjogi bíróság ítéleteiből. /Oborocea Mónika: „Potyára” éhségsztrájkol Haller? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Az éhségsztrájk befejezésére szólította fel Haller Istvánt Borbély László miniszter, azt javasolva, hogy a kormánynál közösen tisztázzák a hadrévi összegek ügyét. Borbély furcsállja, hogy az államtitkár a tiltakozásnak ezt a formáját választotta, pedig a CNCD-tagság egyéb kezdeményezésre is feljogosítaná. Borbély László nem ért egyet Haller Istvánnal, aki bejelentette, csak abban az esetben hajlandó befejezni az éhségsztrájkot, hogyha az Európa Tanács megbünteti Romániát. /Az éhségsztrájk befejezésére szólította fel Borbély László Haller Istvánt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./
2008. október 7.
A személyét ért támadások ellenére sem hagyja abba az éhségsztrájkot Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tagja. A marosvásárhelyi származású emberjogvédő aktivistát legutóbb Borbély László, az RMDSZ alelnöke, fejlesztési és középítkezési miniszter, majd a CNCD elnöke, Asztalos Csaba próbálta rendreutasítani. Minderre reagálva Haller meglepődésének adott hangot. „Most már Borbély László is ugyanazt a félrevezetést alkalmazza, mint amit a kormány, amelyet képvisel. Azt a képzetet próbálja kelteni, hogy a kabinet végrehajtotta a strasbourgi Emberjogi Bíróság döntéseit, és ennek végrehajtása helyi szinten akadt meg. Ez így nem igaz” – jelentette ki Haller. /Szucher Ervin: Rendreutasítva. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./
2008. október 9.
Aggódik a Pro Europa Liga (PEL) vezetősége Haller István egészsége miatt, de egyetért vele – mondta el marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Smaranda Enache, mert a hadrévi és kászonokbeli romák helyzete még mindig megoldatlan. Haller István október elejétől tart éhségsztrájkot az ellen tiltakozva, hogy a kormány semmibe veszi a strasbourgi emberjogi bíróság (CEDO) döntéseit. A PEL társelnöke arra is kitért, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Maros megyei szervezete levette őt jelöltlistájáról. Jelölését korábban a központi szervezet is megerősítette, de a Maros megyei szervezet úgy döntött, visszavonja azt. /Antal Erika: Támogatja Haller Istvánt a PEL. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
2008. október 10.
Abbahagyta az éhségsztrájkot Haller István, miután a kormány rendeletet adott ki a kászoni romaprogram beindítására. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNDC) tagja a nyolc nap alatt több mint tíz kilót fogyott. Haller István jelezte, személyesen részt vesz a kászonaltízi program végrehajtásában. /Nem éhezik tovább. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./
2008. október 10.
Temesváron két roma civil szervezet – a Parudimos Egyesület és a Cigányasszonyok Gyermekeinkért Egyesülete – szolidaritását fejezte ki a prefektúra előtt a romák jogaiért éhségsztrájkoló Haller István államtitkárral, a Diszkriminációellenes Tanács tagjával. A romák képviselői Igazságtételt Hadrévnek 1993 – 2008 és Szolidarizálunk Haller Istvánnal feliratú transzparenseket emeltek a magasba és Calin Popescu Tariceanu kormányfőnek címzett nyílt levelet olvastak fel. A roma civil szervezetek arra kérik a kormányt, hogy tegyen eleget a hadrévi házak újjáépítésére és a nagykászoni terv kivitelezésére vállalt kötelezettségeinek. A tiltakozók a romák jogaiért éhségsztrájkoló Haller István életének megmentésére kérték a kormányfőt. /Pataki Zoltán: Roma-szolidaritás Haller Istvánnal. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./
2009. január 28.
A módosított Maros megyei beiskolázási terv is negatívan különbözteti meg a nyolcadik osztályt végző magyar anyanyelvű tanulókat az Országos Diszkriminációellenes Tanács döntése szerint, de még várják a tanfelügyelőségi egyeztetés eredményét az ügyben. „A nyolcadik osztályt végző tanulók 34 százaléka magyar anyanyelvű, de a módosított terv is csupán 30 százaléknak biztosítja az anyanyelven való tanulást. Ezzel szemben a 64 százalékot kitevő román diákoknak a helyek 84 százaléka jut” – magyarázta Haller István, a diszkriminációellenes tanács tagja. Az első változat ötven osztályt biztosított volna a továbbtanuláshoz több mint kétezer magyar diák számára, most hatvanra emelték ezt a számot. Ioan Tusnea főtanfelügyelőnek január 27-én kellett volna magyarázatot adnia a diszkriminációellenes tanácsnak arra, miért nem terveztek be megfelelő számú magyar tannyelvű osztályt a 2009–2010-es tanévre, ő azonban nem jelent meg. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes elmondta, a 60 magyar osztályért is meg kellett küzdeni, ezért nem bízik abban, hogy sikerül ennél több magyar tannyelvű osztályt indítani jövőtől. /Antal Erika: Haller István: a módosított terv is diszkriminatív. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2009. január 30.
A Maros megyei tanfelügyelőség bizottsága eldöntötte, marad a hatvan 9. osztály az 1892 nyolcadik osztályt végző magyar tanulónak. A 3565 román gyereknek viszont 143-at, azaz hattal többet biztosítanak, mint ami tervezetben szerepel. A bírósághoz fordulhatnak azok a magánszemélyek, illetve civil szervezetek, melyek elégedetlenek a Maros megyei tanfelügyelőség 2009–2010-es tanévre vonatkozó beiskolázási tervével – mondta Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagja, reagálva a döntésre. „Itt nemcsak számadatokról, de elvi kérdésről is szó van: a román gyerekeknek a választási lehetőségük is sokkal több, mint a magyaroké, akiktől még azt a jogot is elveszik, hogy anyanyelven tanuljanak” – értékelte a döntést Horváth Gabriella, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Maros megyei elnöke. /Antal Erika: Marad a 60 magyar osztály. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
2009. március 5.
Március közepén várható, hogy érdemben tárgyalnak a bíróságon a Kovászna megyei önkormányzat és az Országos Diszkriminációellenes Tanács közötti perről. A megyei önkormányzat azért indított pert, mert a tanács elmarasztalta és figyelmeztetésben részesítette a megyei tanácsot, amiért a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségéért kiírt versenyvizsga feltételeként szabták meg a magyar nyelv ismeretét. A diszkriminációs ügyekkel foglalkozó testület Dan Tanasa kérésére indított vizsgálatot, és december 16-i határozatában megállapította: hátrányos megkülönböztetés történt az igazgatói állásra kiírt versenyvizsga megszervezése során, ugyanis korlátozták valamely román állampolgár jogát ahhoz, hogy egy közintézményben munkát vállaljon. A döntést a testület öt tagja támogatta, ketten – Haller István és Dragos Nita – különvéleményt fogalmaztak meg. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke még akkor bejelentette: bíróságon támadják meg a határozatot, szerinte ugyanis jogos elvárás a megyei könyvtár igazgatójával szemben, hogy beszéljen magyarul, hiszen Háromszék lakosságának háromnegyede magyar. /Farcádi Botond: Beperelték a diszkrimináci ellenes tanácsot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./
2009. július 13.
Fokozott rendőri készültség biztosítja Csíkszentkirályon a nyugalmat, miután verekedésbe és gyújtogatásba torkollott a helyi magyarok és romák közötti konfliktus. Tömegverekedés tört ki, és csak a helyszínre vezényelt mintegy száz rendőrnek sikerült lecsillapítania a kedélyeket. A falu lakói azért gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a roma késelő szabadlábra engedése ellen. Néhány hete a szomszédos településen, Csíkszentmártonban történt hasonló eset. Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tagja elmondta, az erőszakhullám oka a súlyos szociális válság miatti türelmetlenség és a rendőrség szakszerűtlen fellépése. /Horváth István: Lincshangulat a Duna utcában. Tettlegességig fajuló konfliktus tört ki a csíkszentkirályi magyarok és romák között. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./
2009. augusztus 18.
Miután napvilágot látott az Országos Diszkriminációellenes Tanács jelentése arról, hogy mit is végeztek Kászonaltíz községben a többségi székely–magyar és a romák közötti együttélés javításáért, elolvasva, hogy elérték céljukat, Szondy Zoltán a helyszínen járt utána: mennyire igaz ez? Csíkban pár hónapja kiéleződött a romakérdés. A romák elleni alcsíki megmozdulásokra válaszként mesterséges ellentüntetések voltak. A Kászonokban a kilencvenes évek legelején a cigányok (akkor még nem voltak romák) bűnein felindult magyar közösség rájuk támadt, de ezzel a problémát nem oldották meg sem Kászonaltízen, sem Kászonújfaluban. A Kászonok azonban rákerültek a jogvédők térképére, s ott vannak azóta is. Ezért a román kormány 2008. októberében határozatot fogadott el, mely előírt egy oktató programot Kászonaltízen és Kászonújfaluban „a romák diszkriminálásának megelőzésére és leküzdésére”. A feladatot az Asztalos Csaba vezette Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak (a továbbiakban: ODE) kellett végrehajtania. A jogvédők tavaly ősszel összegyűjtötték a kászoni pedagógusokat, és megtanították őket arra, hogy nem szabad diszkriminálni a romákat. A magyar pedagógusoknak románul tartották meg a tanfolyamot, de magyar embert diszkriminálni szabad. András Zoltán, Kászonaltíz község polgármestere elmondta, az ODE jelentése egyelőre egy programjavaslat, melynek előzménye, hogy Haller István csoportjával kijárt, a feltízi és újfalusi roma közösséget vizsgálta, mit lehet tenni. A román kormány adott 2008–2009 között régi pénzben 20 milliárd lejt a két falu roma közösségének integrálására. Ennek egy részéből toleranciát tanítottak a tanároknak románul, szórólapokat, reklámtáskát, bögréket, sapkákat hoztak ide, és a látogatás alatt csináltak egy felmérést, és kérték az ittenieket, próbálják meg a romák igényszintjét emelni. A tanulmányban szerepel az iskolák rehabilitációja, az egészségügyi szolgáltatás modernizációja – ha lesz rá pénz, akkor értesítik őket. Ebből a pénzből nem történt semmi Kászonban. Csak a táskákra, szórólapokra 220 ezer lejt költöttek. A jelentés nem említette, hogy az önkormányzat az évek során már sok minden megpróbált. Kövezett utat csináltak a cigányoknak, annak ellenére, hogy a falu több részén szintén rosszak voltak az utak. Ez a község saját költségvetéséből történt. Pályáztak egy nappali központ létrehozására roma gyermekek részére, de ezt nem támogatta a helyi roma közösség. Emellett továbbra sincs vezetője a helyi roma közösségnek. Voltak a perek a román állam ellen az Emberjogi Bíróságnál, mely nyomán négy roma család 30-30 ezer eurót kapott. A polgármester bízott benne, hogy ez a négy család most kicsit kiemelkedik a többi közül, de nincs semmi különbség. Az utóbbi időben, szigorú intézkedéseket hoztak, ami főleg a közbiztonságot illeti, például az állatok szabadon legeltetésének megfékezésére, ezen a téren sikerült csökkenteni azokat a gondokat, melyekkel éveken át küszködtek. A helyi rendőrség most négytagú, nem egy vagy két emberből áll, mint ezelőtt. Kalányos Tamás egyike annak a négy cigányembernek, akik beperelték Romániát az Emberjogi Bíróságon, és 2007 áprilisában 30-30 ezer euró kárpótlást kaptak. Kalányos elmondta, kivették a pénzt bankból, mentek haza, közben leütötték őket és pénzüket ellopták. Elmondta még, hogy a magyarok megsegítették őket. /Szondy Zoltán: Kászonokban valami bűzlik. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./
